Főoldal
Intézmények
Gazdaság
Egészség
Vallás
Kultúra
Rendezvények
Sport
Szabadidő
Turizmus

Szabadidõ >> Horgászat a Ferenc-csatornán

A Ferenc - csatorna

Baja városából indul ki az a festői szépségű vízfolyás, melyet általában Ferenc-csatornának nevezünk. Ez a hajdan nagy forgalmú vízi út a magyar mérnöki tudomány jeles alkotása, a Bácska gazdasági életének fontos szereplője. Amit mi, bajai és Baja környéki emberek Ferenc-csatornának nevezünk, az nem más, mint a köznyelvben Ferenc-csatornaként emlegetett vízrendszer egy része, a Baja-Bezdán közötti tápcsatorna. A 229 kilométeres teljes csatornarendszernek kis, mindössze 32 km-es szakasza maradt hazánkban. A valamivel több, mint kétszáz éves múltra visszatekintő alkotás örök büszkesége a magyar vízmérnöki tudománynak.

A csatornáról:

A régi Ferenc-csatorna 1794 és 1801 között épült. Létesítésének indító oka volt, hogy a mocsaras, belvizes, kultúra nélküli, ritkán lakott Bács-Bodrog vármegye nagy területeiről a mocsarakat lecsapolja, a belvizet levezesse. Ugyanakkor a kiváló talajú Bácska bő terményei számára olcsó kereskedelmi utat nyisson Pest és Bécs felé, és egyben szárazság idején öntöző vizet biztosítson a térség mezőgazdaságának. Mindezt elődeink már az 1700-as évek második felében felismerték, és valóban a megépített csatornán Bécs felé a hajózási útvonal mintegy 200 km-rel,a szállítási idő pedig 18-20 nappal csökkent. A csatorna megvalósításában kiemelkedő érdemei voltak a Kiss testvéreknek, Józsefnek és Gábornak.

A csatornát 1802-ben adták át a forgalomnak.           

A dunai szabályozási munkák következtében - a kanyarok átvágása - a Monostorszegi Duna eliszaposodott, ezért a csatorna torkolatát át kellett helyezni. A dunai torkolat áthelyezése a vízrendszer minden időben való vízellátottságát nem biztosította. E cél elérése érdekében a Duna valamelyik felsőbb pontjáról tápvíz bevezetésére volt szükség. A megfelelő helyet Bajánál találták meg. A feladatot az ebben az időben hazájába visszatért Türr István - Baja város szülöttje, olasz királyi altábornagy - kapta meg.          
A rendszer kiépítésének elvei napjainkban is teljesen elfogadott szemléletet tükröznek.

A csatorna partja a horgászok kedvelt helye, minden napszakban találkozhatunk velük.
Az erőteljes parti vegetáció ellenére is esély van a partról horgászsásra is, de a sok eséllyel kecsegetető helyek csónakosan közelíthetők csak meg. A maximális vízmélység a Baja - Dávod szakaszon 2-3 méter. A Hercegszántói szakaszon a helyenként a 4-5 métert is elérheti. Keresztmetszete a Baja - Nagybaracska szakaszon viszonylag meredek padkás partoldal. A lentebbi szakaszokon erősen eliszapolódott. Itt a vízfelület is kiszélesedik és nagy felületű sekélyes részek alakultak ki egészen a hercegszántói szakaszig, ahol utólag mélyítették ásással.
A mederfenék többnyire iszapos, gyökeres, néhol tuskós. Több elsüllyedt öreg csónak is ad évek óta menedéket a halaknak.
A Baja – Hercegszántó szakaszon helyenként 10-15 méteres sávban követi a víz vonalát a part menti nádas.
Olykor a vízinövények telítettsége a nyár végére eléri a szabad vízfelület mintegy 80 % -át.

A magyarországi szakaszon megtalálható a nemeshalak közül a csuka, ponty, harcsa, amur, süllő, tavasszal angolna, ritkán balin, egyéb halak: kárász, dévér, sügér, törpeharcsa.

Fotógaléria