Kultúra >> Lõrinc Istvánné

Lõrincz Istvánné népi iparmûvész

Lõrincz Istvánné Barabás Rozália népi iparmûvész hímzõ a bukovinai Istensegítsen látta meg a napvilágot..
Szüleivel és négy testvérével 1941-ig a szülõhelyen éltek. Ekkor a délvidéki Istenes községbe, 1945. februárjában pedig Csátaljára telepítették õket.
Olyan községben nõtt fel, ahol már 8-9 éves korban a lányok kezébe adták a varrótût.
Férje Lõrincz István szintén istensegítsi születésû, alapító tagja az 1975-ben alakult Csátaljai Székely Népdalkörnek. Lánya Ilona elvégezte a díszítõmûvészeti szakkörvezetõi tanfolyamot. Fia István is elkötelezett a székely hagyományok ápolása iránt, szenvedélyesen kutatja gyökereit.
Lõrincz Istvánné az 1963-ban megalakított és ma is mûködõ Székely Díszítõmûvészeti Szakkörnek alapító és ma is aktív tagja.
1972-tõl 1980-ig a szakkör vezetõjeként is tevékenykedett. Vezetésével figyelemre méltó eredményeket értek el. A tagokkal végig járták községünk székelyek lakta házait és kutatták az eredeti székely, még fellelhetõ hímzéseket, motívumokat. Munkájuk nem volt egyszerû, a helyszínen rajzolták le az õsi mintákat.
Lõrincz Istvánné munkáinak egy része Lengyel Györgyi: Kézimunka hímzések gyûjteménye címû könyvében is megjelent. Eredeti székely motívumokkal dolgozik, a bukovinai székely õsi mintákat használja.
1978-ban megszerezte a mûvészeti oktatói mûködési engedélyt, mely díszítõmûvészeti kör vezetésére jogosít.
1979. december 28-án népi iparmûvész címet adományozott részére a Népi Iparmûvészeti Tanács bíráló bizottsága.
A csátaljai templom belsejének díszítésére két garnitúra egyházi textiliát és a hozzá tartozó kiegészítõket készített. A 2006. február 10-én Békéscsabán megrendezett X. országos Textiles konferencián ezek a munkái is kiállításra kerültek és ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Csátaljai Díszítõmûvészeti Szakkör III. díjat kapott.
Oklevelei tanúsítják, hogy megszámlálhatatlan megyei és országos kiállításon vett részt munkáival egyénileg és a szakkör tagjaként Kecskeméten, Nyíregyházán, Gyöngyösön, Dunaújvárosban és sorolhatnánk.
A Lõrincz Istvánné által készített és ma is folyamatosan bõvülõ munkáinak értéke felbecsülhetetlen. Ezt a fajta hímzést mára már inkább csak az idõsebb korosztály végzi és nem lehet tömeggyártásban készíteni. Rengeteg idõre, türelemre van szükség egy-egy darab elkészítéséhez.